Katsuki Yurit a tehetséges japán műkorcsolyázót csak egy dolog választja el a rég vágyott aranyéremtől, ez pedig nem más, mint a saját magába vetett hit hiánya. A grand prix fináléban való csúfondáros veresége után maga sem tudja hogyan folytassa tovább a karrierjét, ám amikor a családja által vezetett fürdőben váratlanul megjelenik Viktor Nikiforov - gyerekkori bálványa és példaképe - az mindent megváltoztat. Vajon Viktorral az oldalán Yurinak sikerülhet megnyerni az aranyat élete utolsó szezonjában? És ami még fontosabb, vajon képes lesz-e elviselni a ránehezedő nyomást? Hisz immáron nem csak a saját büszkeségéért korcsolyázik, teljesítményével edzője, Viktor hírnevét is meg kell védenie. 

  Edward és Alphonse, mint oly sok alkimista a bölcsek köve nyomába erednek, azonban nem a gazdagság vagy az örök élet iránti vágy hajtja őket, hanem egy végzetes hiba, amelyet mind a ketten kétségbeesetten próbálnak helyrehozni. Mikor útnak indultak azt gondolták felkészültek a legrosszabbra is, azonban arra nem számítottak hogy kutatásaik során olyan titkokra bukkannak, amelyekkel nem csak saját magukat sodorják veszélybe, de talán az egész állam sorsa a kezükbe kerül.

Értekezés a Dzsungel könyvéről 

    Mikor megláttam a Pécsi Családi Színházi Fesztivál plakátját a kollégiumban, rajta a Dzsungel könyvével, hirtelen nagyon bánni kezdtem, hogy csak május végéig terveztem a városban maradni, aztán amikor szerencsés és kevésbé szerencsés körülményeknek köszönhetően mégis csak úgy alakult, hogy júniusban is a kollégiumban fogom tengetni a napjaimat, az volt az első dolgom, hogy jegyet váltottam az előadásra, elsősorban azért nehogy meggondoljam magam, meg azért is, mert úgy láttam rohamtempóban fogynak a jegyek. A közénség a fesztivál keretein belül a Komáromi Jókai Színház előadásában tekinthette meg a darabot, főszerepben Sándor Péterrel.

   Amikor középiskolás voltam úgy hivatkoztam a D. Gray-man új évadjára, mintha az már a küszöbön kopogtatott volna. ("Na majd a következő évadban...!") Fel sem merült bennem a gondolat, hogy esetleg nem lesz következő évad. Pedig a japánoknál akkor már két éve nem volt semmiféle mozgolódás a sorozat háza táján. Én viszont el sem tudtam képzelni, hogy egy már 103 epizódot megélt történetet ne folytassanak, pláne akkor, ha a folytatás meglehetősen ígéretesnek látszik. (Oké, tudom, hogy ez a legtöbb animére igaz. És azt is tudom, hogy általában a legjobb részek mind kimaradnak amiatt, hogy nem dolgozzák fel végig a mangát. No, de én naiv vagyok!) Aztán ahogy teltek az évek, már nem érdekelt lesz-e új évad. Az sokkal égetőbb kérdés volt, hogy lesznek-e még új fejezetek?! Mivel a manga is évekre parkolópályára került. Végül amikor már annak is örültünk, hogy három év után Allen kalandja újra beindul és néhány havonta kapunk egy-egy új fejezet, akkor bejelentették a nagy hírt és tíz évvel az első évad megjelenése után elindították az új sorozatot, 2016 július negyedikén. 

    Azt hiszem a sorozat rajongóinak nem újdonság, hogy nem is olyan régen megjelent a Harry Potter első kötetének illusztrált kiadása, melyet az igazán nagy rajongók hamarosan magyarul is a könyvespolcukra biggyeszthetnek. Már ha képesek lesznek feltenni arra a bizonyos polcra én ugyanis olyannyira beleszerettem, hogy legszívesebben aludni is magammal vinném. Ebből pedig már mindenki kitalálhatta, hogy én nem voltam olyan türelmes, hogy kivárjam a hazai megjelenést, amint tudtam (vagyis amint túljutottam súlyos döntésképtelenségemen) megrendeltem eredeti nyelven és nem is olyan rég a postaládában landolt - volna ha ezt mérete és súlya meg nem gátolja - ezzel igazán örömteli pillanatokat okozva nekem. A család csak egészen kicsit nézett elmeháborodottnak, mikor egy könyvet ölelgetve körbeugráltam a szobát boldogan visítozva.